Egy kis séta és egy kis tanítás. Ezen a szépséges, őszi délutánon más dolgunk sem volt, csak egy kis lazítás. 

A kis tanoncaim közül a kicsike, a fehérke múltkor beszalad a lovak közé, nem kis pánikot keltve mindenki számára. 

Lovak nem tudták hova tenni, a guruló-lábas fehér disznót. Menekültek, összevissza szaladgáltak.

Én nem tudtam hova tenni a másik hármat, akiket szintén elvittem egy kis kirándulásra.

Hofli nem tudta hova tenni a zűrzavart, mert ő csak puszit akart adni annak a négy hosszú lábnak. 

A másik három sem tudta hova tenni a dolgot, hogy ordítok és hívogatom Hoflit ezerrel, torkom szakadtából. 

Így, ma pórázon és békésen érkeztünk a lovakhoz és megismerkedtünk. A lovaknak nem tetszettünk ma sem. :(

Na mindegy, a lovakat nem lövik le. Ugye?!  :D